Semmi.
Én már olyan ügyes vagyok, hogy hűűűűű. Képzeljétek: már kérdés nélkül is tudok válaszolni (hasonlít a Magyar Kétfarkú Kutyapárt felvetésére, hogy a következő kampányban egy szóval ki fogják majd tudni fejezni magukat a pártok).
Szóval szerintem fontos, hogy mindenki egyéniség legyen. Hosszú életem elején, mondták nekem mindig az iskolában, hogy miért várnánk el a másiktól, hogy úgy cselekedjen ahogy azt Mi gondolnánk. Hiszen ő, ezt teljesen másképpen látja át. Mindig azzal jöttek, hogy mennyire unalmas volna, ha mindenki egyforma lenne. Akkor azt hittem, ez csak ilyen átlag amerikai duma, semmi lényeges. De mostanában kezdem látni/érezni, mennyire jó ez a változatosság.
Mennyire szép (is tud lenni), így ez az amúgy ronda és bántó világ. Olyan fekete. És nem színes. De ez már nekem is sok, kezdek hippy-be átmenni, ami már megint egy stílus. Szerény véleményem szerint nem kell egyik "kaszt-hoz" sem tartozni, merd magadat adni. Ezért nem akarom, hogy engem bárki kikiáltson hippy-nek. Főleg azért, mert csak pár dologban értek velük együtt.
És ekkor következik az a pillanat, hogy magammal kezdek el vizázni. Arról, hogy egy olyan társaságban szabad-e, illetve kell-e, hogy egyéniség legyél mindenki előtt, vagy inkább játszd meg magad, és akkor biztosan elfogadnak. Persze, erre a legkönnyebb azt mondani, hogy ne tartozz abba a közösségbe. De ha muszáj? Én biztosan megjátszanám magam (tudom, csúnya dolog), pedig tudom, hogy nem az a helyes. Szerencse, hogy jelenleg nem vagyok ilyen közösségnek tagja. Arról, hogy voltam-e már, arról inkább ne essék szó. De annyit azért tudok mondani, hogy a legtöbb esetben merd magadat adni!
És még itt nem beszéltünk arról, hogyha ez vallási/etnikai hovatartozásban nyilvánul meg. Egy olyan helyzetben, mint amilyen van a mai - hangsúlyozom - mai Magyarországon, ott nem biztos, hogy jó ezeket megosztani, ugyanis, az itteni társadalom nem képes megemészteni ha valaki más. És ez baj. Itt még mindig az a tökéletes aki átlagos...
Az lenne jó, ha megbecsülnénk a másik különlegességét. Hogy tud önállóan gondolkodni. Hogy van véleménye, és ezt lehetőleg ki is tudja fejezni - természetesen normális keretek belül.
De ehhez még sokat kell tanulni a népnek (köztük természetesen nekem is). Mert ez ugyanúgy jellemző az elitre mint a földművesre. Tudnék mondani a saját kupacomból erre példát. Szerintem ez egy olyan kérdés, amiben Amerikához kellene felzárkózni. Erre jó példa a Borat film. Igaz, túlozva, de jól bemutatja, hogyan mennyire jól tudják kezelni a kulturális különbségeket.
